Az immunrendszer a szervezetünkkel az étkezés, a légzés, vagy érintés útján kapcsolatba kerülő számtalan különböző anyaggal szembeni védekezésre szolgál. Másik nagyon fontos funkciója a szervezetünkön belül kialakuló káros mechanizmusok, kóros sejtszaporodás megakadályozása.
Az allergia az immunrendszer előző funkcióját érintő változás (betegség). A kivülről jelentkező anyagok közül azokat nevezzük “allergénnek”, amely képes allergiás reakciót kiváltani. A leggyakoribb allergének: a virágporok (pollenek), házipor-atka allergénje, penészgomba, állati szőr, élelmiszerek, ételszínezékek, tartósító szerek, rovarmérgek, fémek, vegyi anyagok, fogászati anyagok.

Vérünkben és szervezetünk minden folyadékterében úgynevezett “ellenanyagok” találhatóak. Arra szolgálnak, hogy a betolakodó idegen anyagokat felismerjék, és körülvegyék.
Amikor az allergén először bejut az allergiára hajlamos személy szervezetébe, egy reakciósorozat kezdődik, melynek következtében kialakulnak azok a tünetek, amik az allergiára jellegzetesek. Ezen tünetek gyermekkorban, gyakran már csecsemő-korban jelentkeznek. Első tünet az ekcéma lehet, száraz jellegű, viszkető, elsősorban a könyökhajlatban, térdhajlatban, az orcákon, popsikon, vagy testszerte jelentkező bőrgyulladás, mely az ételre kialakuló reakció lehet. Ezeket a tüneteket követi az elhúzódó köhögés, fulladás, az asztma. Az alsólégúti tünetek serdülő kor körül jelentősen enyhülhet, megszűnhet, de helyette a tüsszögéssel, orrfolyással, szemviszketéssel járó tünetegyüttes jelenik meg, melyet legtöbben az allergiával azonosítanak. Az allergiás nátha a fiatal felnőttkorban a legkifejezettebb. Későbbi életkorban tapasztalható spontán enyhülés, de visszatérhetnek az asztma tünetei, a fulladás, a köhögés. Az itt leírtakat „allergiás menetelésnek” nevezzük.

Az esetek csak egy részében zajlik le ilyen részletességgel a folyamat, és más tünetek formájában is megjelenhet az allergia, de ebből láthatjuk, hogy ugyanannak a betegségnek különböző megnyilvánulásai mennyire sokszínűek lehetnek.
A leggyakoribb allergiás tünet az allergiás nátha, közismertebb nevén a szénanátha, melynek szezonja most kezdődik. Ezt a betegséget pollenek okozzák, melyek az orr nyálkahártyáján, a szem kötőhártyáján okoznak leggyakrabban gyulladást, kialakítva a jellegzetes tüneteket. A mostani időszakban a különböző fa, cserjefélék szórják pollenjüket, melyek közül a legagresszívebbek a mogyoró, platán, nyír. Május elején kezdődik a fűfélék virágzási ideje, ami nagyon sok allergiásnak okoz panaszt.

Nagyon fontos, hogy pontosan kiderítsük, hogy mi okozza az allergiát, melyet különböző bőrtesztekkel, egyéb eljárásokkal végez az allergológus. Pollen-naptárakból megtudható, hogy mikor szórodnak az adott pollenek, ami azért lényeges, hogy tudjuk, mikor kell a tüneti kezelést alkalmazni, mit kell kerülni.

Az időben elkezdett kezelés a szövődmények kialakulását megelőzhetik, a pontos diagnózis és terápia az allergiás menetelés előrehaladásába beavatkozhat.
Az egyetlen módszer a betegség elmulasztására a kioltó terápia, a „deszenzibilizálás”.

Törekedni kell arra, hogy az allergiás nátha leggyakoribb szövődményét, az asztmát minél korábbi stádiumban ki tudjuk szűrni, mert így jól kezelve éveken át tünetmentesen tarthatók. A jól beállított asztma teljes értékű életet biztosít, az ilyen beteg sportolhat is. Ezt az is alátámasztja, hogy az olimpián résztvevő sportolók között egy vizsgálat igazolta, hogy 10 %-uk asztmás, ami nem befolyásolja teljesítményüket.