A nátha, az orrnyálkahártya gyulladása a leggyakrabban előforduló betegség, általában felső légúti hurutok részjelensége. Sokan, ha önmagában fordul elő, nem is vesznek tudomást róla. Az akut, fertőzéses, meghűléses alapon kialakult náthát vírus okozza, tüsszögéssel, először vizes, majd sűrűbb jellegű fehéres orrváladékkal jár, általában néhány nap alatt gyógyul, elmúlik. Kezelése egyszerű, 4-5 napig tartó gyulladáscsökkentő orrcsepp használatával a tünetek enyhithetőek. Ezen orrcseppek hosszabb ideig nem használhatóak, mert az orrnyálkahártya gyulladása krónikussá válhat.
Ha egy hét alatt nem múlik el a nátha, felmerül a bakteriális felülfertőzés, vagy más kiváltó tényező. Ilyenkor érdemes felkeresni a kezelőorvost.
A krónikus nátha tehát kialakulhat fertőzéses, allergiás, és nem allergiás alapon.
Fertőzéses alapon kialakult nátha:
Ha az akut nátha során az orrváladék gennyessé válik, felmerül annak bakteriális jellege. Sok esetben arcüreggyulladással, középfülgyulladással szövődik, emiatt mindenkeppen megfelelő helyi antibiotikus kezelés szükséges, a panaszok romlása eseten gyógyszeres kezelés is felmerül.
Nem allergiás krónikus nátha:
Krónikusan fennálló náthát okozhat túl hosszú időn át használt gyulladáscsökkentő orrcsepp, különböző irritáló tényezők, kémiai anyagok, dohányzás, bizonyos gyógyszerek, Kialakulhat nátha hormonális változások következtében is (terhesség, serdülőkor, csökkent pajzsmirigyműködés stb.). Az orr anatomiai elváltozásai (orrpolip, orrmandula megnagyobbodás, orrüregbe kerülő idegentest, orrsövényferdülés) is gyakori okai krónikus orrdugulásnak, náthának. Ismerjük a náthának olyan formáját is, mely tüneteit tekintve megegyezik az allergiás náthával (általában viszketés nincs), de vizsgálatokkal allergiát kimutatni nem lehet. Ezen korképek kezelése szakorvosi segítséget igényelnek. Allergiás nátha A népesség 30 %-át érintő megbetegedés, melynek tünetei közismertek: tüsszögés, orrviszketés, vizszerű orrfolyás, az esetek egy részében orrdugulás. A tünetekhez nagyon gyakran az allergiás kötőhártya-gyulladás (szemviszketés, kötőhártya erezettség, könnyezés) társul. Az allergiás nátha tünetei akkor jelentkeznek, amikor a már érzékenyedett beteg találkozik azzal az anyaggal, amire allergiás. Bizonyos allergének csak bizonyos időszakokban vannak jelen a levegőben, az ilyen anyagok szezonális tüneteket okoznak, míg mások egész éven át kiválthatják a betegek panaszait. Ennek megfelelően szezonális és egész éven át tartó allergiás nátháról beszélhetünk. A szezonális náthát általában valamilyen növény pollenje, virágpora okozza. Nagyon fontos ismerni, hogy a beteg milyen növény virágporára allergiás illetve, hogy az adott növény mikor virágzik, mert igy pontosan behatárolható a tünetek várható jelentkezésének ideje. 1.ábra: Pollennaptár Az allergiát okozó pollenek különböző mértékben okoznak allergiát. Vannak agresszívebb allergének és kevésbé agresszívek. A parlagfű pollenje a legagresszívebb allergiát okozó virágpor, ez okoz leggyakrabban és legkifejezettebb tünetekkel járó allergiás náthát. Virágzási ideje július közepétől az első fagyokig tart októberben. A fekete üröm hasonló időszakban virágzik, ráadásul szintén elég erős allergén. Hatásuk az érzékeny betegeknél összeadódhat. 2. ábra parlagfű, fekete üröm A második helyen a pázsitfű és gabona félék pollenje áll agresszivitás tekintetében. Ezek virágzási ideje május-júniusra tehető, ebben az időszakban várható panasz az allergiásoknál. A betegség és a kórok igazolása bőrteszttel történik. A vizsgálat során az alkar bőrére a gyanúsitható anyagok, pollenek oldatait cseppentjük, majd a bőrön apró karcolást ejtve bejuttatjuk a bőrbe. 15 perc várakozási idő után leolvassuk az eredményt. Ha allergiás a beteg az adott anyagra, a karcolás helyén bőrpír, csalángöb, viszketés alakul ki. Ha ismerjük a panaszokat okozó növényt, a virágzási időt, a kezelés időtartamát és annak módját is meghatározhatjuk. Az allergiás nátha egész évben jelenlevő formáját perenniálisnak nevezzük. Ez a típus azért jelentkezik folyamatosan, mert a kiváltó ok állandóan jelen van a beteg környezetében évszaktól függetlenül. Ilyen típusú allergiát leggyakrabban a házipor atka allergénje okoz, mely egy az ember hámsejtjeivel táplálkozó a porban élő atkaféle. Az ember környezetében, lakáson belül mindig megtalálható. Számuk a por mennyiségétől függ. Az allergiás panaszokat az atkának a megszáradt ürüléke okozza, mely nagyon finom por formájában a szokványos porszívók számára kiszűrhetetlenül lebeg a lakás levegőjében. A háziállatok közül a macska okoz leggyakrabban allergiát, de más állat szőre, tolla is lehet allergén (kutya, hörcsög, papagály). A diagnózis felállítása a szezonális alergiákhoz hasonlóan bőrteszttel történik. A kezelés általában az ok megszüntetése, amennyiben lehetséges (pl. a háziállat eltávolítása), valamint megfelelő allergia ellenes kezelés