Allergia, Asztma, Tüdőbetegségek
Az allergia leggyakoribb szövődménye az asztma, a súlyosabb allergiás tünetekkel együttjáró fulladás, nehézlégzés, sípoló légvétel.
A szénanáthát neve onnan származik, hogy a betegek a széna, a nyári aratás idején náthás tüneteket: tüsszögést, orrfolyást, esetleg orrdugulást tapasztaltak, ami nem volt magyarázható meghűléssel.
Az orvoslással foglalkozó leírások alapján az allergia története már az ókori Egyiptomba nyúlik vissza. az Ebers papirusz leírása szerint a visszatérő nehézlégzés ismert kórkép volt, melyet az Egyiptomi orvosok beöntéssel, valamint szárított teve vagy krokodilürülékkel gyógyítottak. Menes fáraó a leírások szerint darázscsípést követő allergiás eredetű sokk miatt halt meg.
Az asztma kifejezést egyesek szerint Hippokratész használta. Ő hashajtással és érvágással gyógyította a betegséget. A Rómaiak már gyógynövényekkel kezelték az asztmát. Britannicus lószőr allergiája miatt nem lehetett császár. Mikor lóra szállt erős könnyezés, orrfolyás lépett fel. Helyette Néró lett Róma császára, aki átformálta a történelmet. III. Richárdról fennmaradt, hogy eper fogyasztása után csalánkiütés jelentkezett. Szaladin szultán gyermeke volt asztmás, akit Maimonides gyógyított, óva őt az érzelmi felindulásoktól, és szigorú étrendi előírásokat javasol. Az egyik középkori Canterburyi érseknél rózsa közelében jelentkezett tüsszögés.
Első alkalommal 1819.-ben írták le a az allergiás náthát. Akkor egy felmérés is készült, mely szerint egész Angliában 29 eset fellelhető.Azóta folyamatos kutatás, fejlődés zajlott, melynek során kiderült a betegség háttere, kapcsolatai egyéb kórképekkel. Sajnos a betegek számában is nagymértékű változás lépett fel, ami miatt ma már népbetegségnek nevezhetjük az allergiát. A kezelésben is nagyon megváltozott a helyzet, a mai korszerű kezelési módokkal már az esetek jelentős részében tünetmentesség érhető el.
Dr. Petz Zsuzsanna